Isler
Egyik kedvenc teasüteményem az Isler (vagy Ischler), bár valamiért nem készítettem túl gyakran. Eddig! Na de majd ezután 😀
Egy kis érdekesség erről a süteményről: A közhiedelem szerint először I. Ferenc József tiszteletére készítették az akkori Osztrák–Magyar Monarchia területén fekvő Bad Ischl fürdővárosban a ma is működő Zauner Cukrászdában (Zauner Konditorei) 1849-ben. A süteményt valóban itt találták fel, de több mint 100 évvel később: egy Richard Kurth nevű cukrász alkotta meg az 1950-es években. Eredetileg rumos csokoládékrémmel készült. Manapság is nagy keletje van a ribizli- vagy baracklekvárral megtöltött süteménynek.
Hozzávalók:
- 18 dkg darált dió
- 32 dkg liszt
- 13 dkg porcukor
- 1 csipet só
- 1 kk. sütőpor
- 25 dkg hideg margarin
- 1 tojás
- 1 citrom héja
- 20-30 dkg étcsokoládé
- lekvár (fontos hogy ne legyen darabos)
Elkészítés:
A diót, a lisztet, a porcukrot, a sót, a citrom héját és a sütőport beletesszük egy tálba és összekeverjük. Belekockázzuk a hideg margarint és elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a tojást és egynemű tésztává gyúrjuk. Folpackba csomagoljuk és hűtőbe tesszük a tésztát éjszakára.
Egy nagy tepsit kibélelünk sütőpapírral. A tésztát kivesszük a hűtőből és enyhén lisztezett felületen kinyútjuk 3-4 mm vastagra. 5 cm átmérőjű szaggatóval kiszaggatjuk. Ujjnyi távolságra helyezzük egymástól a tepsire. Pihentessük sütés előtt 10-15 percig majd 180 fokon 8-12 perc alatt süssük meg (sütő függő).
Ha kihűltek a kis korongjaink akkor kettesével töltsük össze őket valamilyen tetszőleges lekvárral (nálam ez szeder volt). A csokit olvasszuk fel vizgőz fölött, majd mártsuk ki a betöltött korongokat. Tegyük rácsra hogy le tudjon csöpögni a felesleges csoki (ha nincs rács akkor sütőpapírra). Hagyjuk hogy megdermedjen a csoki – nyáron hűtővel segítsünk rá erre a folyamatra -, majd tálalhatjuk is!
Vigyázat!! Szuper omlósra sikeredett ez a recept. Nem igazán lehet abbahagyni az evését 😀